Fogalomtár
Gondjaid vannak a kiberbiztonsági szakkifejezések megértésével? Akkor jó helyen jársz! Fogalomtárunk célja, hogy demisztifikálja és leegyszerűsítse a gyakori kiberbiztonsági kifejezéseket számodra. Egyszerű nyelvezetben, szakzsargontól mentesen fogalmaztuk meg ezt a fogalomtárat. Átböngészheted ezeket a kifejezéseket, hogy bővítsd általános ismereteidet, vagy rákereshetsz azokra a konkrét kifejezésekre, amelyek zavarba hoztak.
A
A dolgok internete (Internet of Things (IoT))
A dolgok internete a dolgok internethez való csatlakoztatását jelenti.
Más szavakkal, a dolgok internete olyan eszközöket csatlakoztat az internethez, mint például a hűtőszekrény, az óra, a termosztát vagy az autó.
A lényeg az, hogy a tárgyak automatikusan végezhetnek dolgokat, információkat gyűjthetnek és megoszthatnak a tulajdonossal és más eszközökkel. Például egy hűtőszekrény képes megmondani, ha kifogyott a tejből, vagy egy autó üzenetet küldhet, ha defektes a gumija.
Adathalászat
Az adathalászat szó abból a módszerből ered, amellyel egy bűnöző különféle csalikkal megpróbálja rávenni valamire az áldozatot.
A csali lehet például egy valósnak tűnő rosszindulatú hivatkozás vagy egy e-mail melléklet.
A cél az, hogy rávegyék az áldozatot fontos személyes adatok, például jelszavak, azonosítók vagy banki adatok felfedésére – vagy rosszindulatú programok letöltésére. Ez lehetővé teszi a bűnöző számára, hogy hozzáférjen az áldozat fiókjaihoz, és rosszindulatú dolgokat hajtson végre velük.
Az adathalászat a pszichológiai manipuláció egyik formája.
Adatvédelem
Az adatvédelem a személyes és érzékeny adatok védelme.
Az adatvédelem célja annak biztosítása, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá az adatokhoz, ne módosíthassák vagy semmisíthessék meg azokat. Ez magában foglalja a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvények és rendelkezések betartását is.
Az adatvédelem magában foglalja a biztonsági protokollok megvalósítását, például a titkosítást, a hozzáférés-szabályozást és a rendszeres biztonsági mentéseket.
Adatvédelmi szabályzat
Az adatvédelmi szabályzat egy szerződés vagy nyilatkozat, amely alapján az adatokat kezelik.
Más szóval, az adatvédelmi szabályzat egy jogi dokumentum, amely leírja, hogy egy szervezet hogyan gyűjti, használja, tárolja és védi a személyes adatokat.
Tájékoztatja a felhasználókat az információikkal kapcsolatos jogaikról és e jogok gyakorlásának módjáról. Az adatvédelmi szabályzatok általában részletezik, hogy milyen információkat gyűjtenek, hogyan dolgozzák fel azokat, kivel osztják meg és milyen célból.
Az adatvédelmi szabályzatok elengedhetetlenek az átláthatósághoz, a felhasználók bizalmának kialakításához és az adatvédelmi törvények betartásának biztosításához.
Algoritmus
Az algoritmus egy számítógép vagy információs rendszer receptje.
Egy olyan utasításkészlet, amelyet a számítógép egy adott feladat végrehajtása során követ. Más szóval, egy algoritmus megmondja a számítógépnek, hogyan kell egy feladatot elvégezni: mit kell tennie először, mit kell tennie másodszor, és így tovább.
Az algoritmusokat számos területen használják, különösen a problémamegoldásban. Olyan dolgokban használják őket, mint a keresőmotorok és a GPS-navigáció. Arra is használják őket például, hogy eldöntsék, milyen tartalmat ajánlanak a felhasználóknak a közösségi oldalakon.
Manapság az algoritmusokat gyakran kombinálják mesterséges intelligenciával, ami azt jelenti, hogy az algoritmus és az utasításai fejlődhetnek.
B
Befektetési csalás
A befektetési csalás az a cselekmény, amikor az embereket ráveszik arra, hogy a bűnöző számára hasznos eszközbe fektessenek be.
A bűnöző célja a pénzünk megszerzése. Ezt megteheti például úgy, hogy a pénzünket egy általa létrehozott, de nem létező befektetési konstrukcióba fekteti be.
A befektetési csalások fő jellemzője a könnyű pénz ígérete és annak az érzetnek a keltése, hogy veszítünk, ha nem cselekszünk azonnal.
Big data
A big data nagy és összetett adatmennyiséget jelent, amelyet nehéz feldolgozni.
A nagy adatokat különféle forrásokból gyűjtik, beleértve az internetet, az okoseszközöket és a tudományos méréseket. A big data állhat például a felhasználói aktivitásból a közösségi médiában, az ügyfelek vásárlási magatartásából az e-kereskedelemben, vagy tudományos mérésekből.
A nagy adatokat gyűjtik, tárolják és elemzik, mert felhasználhatók trendek előrejelzésére, a döntéshozatal javítására és üzletfejlesztésre.
A nagy adatok tárolására és feldolgozására felhőalapú számítástechnikát használnak.
Billentyűzetfigyelő
A billentyűzetfigyelő egy rosszindulatú program, amely rögzíti a billentyűleütéseket.
A billentyűzetfigyelő egy rosszindulatú program, amely rögzíti a billentyűleütéseket.
Más szóval, a program kikémleli az eszközön végzett tevékenységeinket, és az összegyűjtött információkat egy bűnözőnek továbbítja.
Biztonsági mentés
A biztonsági mentés az adatok másolata.
A biztonsági mentés azt jelenti, hogy ugyanazok az adatok több helyen is megvannak. Előfordulhat például, hogy biztonsági másolatként tárolunk adatokat a számítógépünkön és a felhőben.
A biztonsági mentéssel felkészülhetünk arra a helyzetre, amikor elveszítjük az eredeti adatainkat. Ha az eredeti adatok elvesznek, módosulnak, törlődnek vagy ellopják őket, a biztonsági mentésből visszaállíthatók.
Más szóval, a biztonsági mentés az arra a pillanatra való felkészülést jelenti, amikor már nem férünk hozzá az eredeti adatainkhoz.
Botfiók
A botfiókok digitális csatlósok.
Ezek automatizált fiókok, amelyek a tulajdonos utasításait követik. Használhatók például félrevezető információk terjesztésére, más felhasználók figyelmének elterelésére, vagy a forgalom odaterelésére egy webhelyre olyan mértékig, hogy mások számára már elérhetetlen legyen.
Sokféle botfiók létezik. Egyesek nyilvánvalóan hamisak, míg mások valódi emberi fiókoknak tűnnek. Ez megnehezítheti annak megállapítását, hogy a szóban forgó fiók botfiók-e.
Tipp a botfiók észleléséhez: keressünk ismétlődő tartalmat, rendkívül magas aktivitási arányt vagy szokatlan felhasználónevet.
C
Csordaszellem
A csordaszellem egy pszichológiai jelenség, amikor az emberek azért vesznek fel egy bizonyos viselkedést, stílust vagy attitűdöt, mert mások is ezt teszik.
A csordaszellem mozgatórugója az a feltevés, hogy minél többen fogadnak el egy trendet, annak annál érvényesebbnek vagy kívánatosabbnak kell lennie.
A botokat néha lehet arra használni, hogy növeljék a reakciók, megjegyzések vagy megosztások számát a közösségimédia-posztoknál. Ez megteremti az üzenet vagy vélemény társadalmi elfogadását. Így a csordaszellem felhasználható az irracionális vagy káros viselkedés erősítésére.
D
Deepfake
A deepfake technológia lényege, hogy mesterséges intelligencia segítségével állítanak elő meggyőzően valósághű médiatartalmat, melynek célja tényleges események imitálása.
Elsősorban hamisított videók, hangfelvételek és képek előállításával foglalkozik.
Ezek a koholmányok képesek valódi és kitalált személyek és forgatókönyvek ábrázolására, vagy hamis információk terjesztésére szolgálnak, gyakran azzal a céllal, hogy a néző elhiggyen valamit, ami nem tényszerű.
Ezek a koholmányok képesek valódi és kitalált személyek és forgatókönyvek ábrázolására, vagy hamis információk terjesztésére szolgálnak, gyakran azzal a céllal, hogy a néző elhiggyen valamit, ami nem tényszerű.
Dezinformáció
A dezinformáció olyan információ, amelyet valaki úgy hoz létre vagy terjeszt, hogy tudja: az információ hamis vagy félrevezető.
Más szóval, a dezinformációnak mindig van célja. A dezinformáció célja jellemzően az emberek véleményének és elképzeléseinek befolyásolása.
Dezinformációt senki sem terjeszthet véletlenül. Ha valaki tudtán kívül vagy véletlenül dezinformációt terjeszt, az félretájékoztatássá válik.
Digitalizáció
A digitalizáció a dolgok digitális végzésére való átállás.
A dolgok digitális végzése az információs technológia gyakorlati alkalmazását jelenti.
A digitalizáció tehát alapvetően egy globális változás, ahol a hagyományos, mindennapi feladatokat digitális technológiák segítségével végzik.
A digitalizáció például jelentheti a levelek e-mailekkel való felváltását, a távmunkát, vagy a fizikai kereskedelemről az online kereskedelemre való áttérést.
Digitális lábnyom
A digitális lábnyom az internet emléke rólunk.
Ezt a nyomot hagyjuk az interneten minden alkalommal, amikor használjuk azt. Minden kattintás, üzenet, fénykép, bejegyzés, sőt még az e-mail is digitális lábnyomot hagy maga után.
Ezek a nyomok digitális képet alkotnak rólunk, felfedve olyan dolgokat, mint a preferenciáink, értékeink és élethelyzetünk.
Ez az információ felhasználható a hirdetések személyre szabására, viselkedésünk és preferenciáink előrejelzésére, és bizonyos esetekben ellenünk is felhasználható. Ezért fontos átgondolni, milyen nyomot szeretnénk hagyni az interneten.
F
Felhő
A felhő olyan, mint egy digitális raktár.
Egy olyan szolgáltatás, amely távoli kapcsolatokon keresztül online szolgáltatásként tárhelyet, szoftvereket és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújt. Ez például azt jelenti, hogy az adatok és a szoftverek nem tárolódnak helyben a saját eszközünkön.
A felhő lehetővé teszi az általa nyújtott szolgáltatások elérését bárhonnan és bármilyen hálózati kapcsolattal rendelkező eszközről.
Technikailag a felhő sok szerverből áll. Előfordulhat például, hogy egy vállalat saját felhővel rendelkezik, vagy a felhőt szolgáltatásként nyújthatja mások számára.
Frissítés
A frissítés egy termék, például szoftver, hardver vagy operációs rendszer továbbfejlesztett változata.
Frissítésekre általában a problémák megoldása, új szolgáltatások hozzáadása vagy a szoftver biztonságának javítása érdekében kerül sor.
A frissítések azért történnek, mert a szoftver soha nem tökéletes. Például szoftverhibákat tartalmazhat, vagy a folyamatosan változó fenyegetések olyan helyzetet teremthetnek, amelyben a szoftver funkciói kihasználhatók.
Ez azt jelenti, hogy érdemes frissíteni, mert a frissítések gyakran kijavítják a szoftverhibákat, amelyeket a bűnözők kihasználhatnak.
Félretájékoztatás
A félretájékoztatás olyan információ, amelyet valaki anélkül terjeszt, hogy tudná: az információ hamis vagy félrevezető.
Sok esetben a hamis információkat úgy terjesztik, hogy az emberek anélkül adják tovább, hogy észrevennék hamis voltukat. Amikor ilyen történik, mások nagyobb valószínűséggel hiszik el, hogy a téves információ igaz.
Bárki terjeszthet véletlenül téves információkat, ha nem figyel az információ pontosságára. Többek között úgy bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem terjesztünk téves információt, ha ellenőrizzük a különböző, egymásra nem utaló forrásokból származó információkat.
G
GDPR
Az Általános Adatvédelmi Rendelet, közismert nevén a GDPR, az Európai Unió által meghatározott szilárd szabályrendszer. Elsődleges célja a személyes adatok kezelésének szabályozása, mindig a védelmet helyezve előtérbe.
A 2016-ban elfogadott GDPR forradalmasította azt a módot, ahogyan az uniós polgárokkal kapcsolatba kerülő szervezeteknek a személyes adatokat kezelniük kell. Minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amely uniós polgárok adatait kezeli, függetlenül a vállalkozás földrajzi elhelyezkedésétől.
A GDPR egyik fő célja, hogy az egyének visszakapják a személyes adataik feletti ellenőrzést. Feljogosítja az egyéneket az adataikhoz való hozzáférésre, a pontatlanságok kijavítására, sőt az adatok teljes törlésére is. A GDPR szigorú irányelveinek be nem tartása komoly bírságokat eredményezhet a vállalkozások számára.
Gépi tanulás
A gépi tanulás a számítógép tanulási és fejlődési módja.
A gépi tanulás az MI egyik területe. Ez egy olyan módszer, amellyel a számítógépek anélkül tanulnak meg dolgokat végezni, hogy külön programoznák őket erre. A gépi tanulás során a számítógép megtanulja, hogyan dolgozzon ki egy feladatot a számára nyújtott adatok felhasználásával.
A tanulási adatok lehetnek például macskás és macskátlan képek. A számítógép ezer és ezer ilyen képet néz meg, és megtanulja azonosítani a képek bizonyos, a macskákra jellemző tulajdonságait.
H
Hamis weboldal
A hamis weboldal célja, hogy egy valódi webhelyet utánozzon.
Az alapötlet az, hogy a webhely úgy nézzen ki, mint egy bank, egy online bolt, vagy valami más, számunkra ismerős szolgáltatás webhelye.
Ezeket a webhelyeket általában úgy tervezték, hogy ellopják az ott megadott információkat. Ezek lehetnek például bejelentkezési adatok vagy banki adatok.
Hekker
A hekker olyan személy, aki a digitális világ gyengeségeit használja ki.
Ez lehet például szoftverhibák keresése egy rendszerben, eszközben vagy programban.
A hekker kifejezés nem utal rosszindulatú vagy jóindulatú személyre. A kifejezés semleges. Attól függ, hogy az illetőnek van-e engedélye a hekkelésre, vagy nincs.
A jóindulatú hekkerek (fehér kalapos hekkerek) a cégek gyengeségeit keresik, hogy megakadályozzák a bűnözőket e gyengeségek kihasználásában. A rosszindulatú hekkerek (fekete kalapos hekkerek) viszont azért keresik a gyengeségeket, hogy kihasználhassák azokat és kárt okozhassanak.
Hálózat
A hálózat az internet sztrádája.
Ez a sztráda két vagy több eszköz csatlakoztatásakor jön létre. A hálózat lehetővé teszi, hogy az eszközök kommunikáljanak egymással.
A hálózat tehát az információ eszközök közötti mozgatásának egyik módja. Az információ vezeték nélkül vagy fizikai kábeleken keresztül terjed a hálózaton.
A hálózatok lehetnek kicsik, például otthoni vagy irodai hálózatok, vagy nagyok, például az internet.
J
Jelszókezelő
A jelszókezelő olyan, mint egy digitális széf.
Amíg a széf értékeket véd, addig a jelszókezelő jelszavakat.
A jelszókezelővel többé nem kell megjegyeznünk a jelszavakat, mert a szoftver elvégzi ezt helyettünk. Csak magának a programnak a jelszavát kell megjegyezni.
A lényeg az, hogy több különböző felhasználói fiók jelszavát tárolhatjuk a programban, és onnan kérhetjük le őket, amikor később bejelentkezünk a szolgáltatásokba.
K
Keretezés
A keretezés a dolgok meghatározásának és észlelésének manipulálása.
Az információ keretezése az információ bemutatásának módjára vonatkozik, és arra, hogy ez a tálalás hogyan befolyásolja az emberek észlelését és döntéseit.
A kerethatás azért jelentkezik, mert ugyanazon információk különböző bemutatása eltérő értelmezésekhez vezethet: félig tele vagy félig üres a pohár?
A keretezés megértése segít az információk kritikus értékelésében és a megalapozottabb döntések meghozatalában.
Kiberhigiénia
A kiberhigiénia lényege a helyes kiberbiztonsági gyakorlatok rutinná tétele.
A kiberhigiénia alapötlete megegyezik az egészségügyi higiéniáéval: rutinokkal óvjuk magunkat és a körülöttünk lévőket.
A kiberhigiénia például azt jelenti, hogy rendszeresen frissítjük eszközeinket és biztonságosan használjuk a jelszavainkat.
Jó kiberhigiéniával megerősíthetjük saját kiberbiztonságunkat.
Kifigyelés
A kifigyelés az a művelet, amikor átlesünk valaki válla fölött, hogy információkat szerezzünk.
Ez akkor fordul elő, amikor egy másik személy jelszavakat vagy más bizalmas információkat próbál meg kilesni egy eszköz képernyőjén.
A kifigyelés történhet mindennapi helyzetekben, például munkahelyen, vonaton vagy egy kávézóban.
Kvantum-számítástechnika
A kvantum-számítástechnikában a számítógép a kvantumfizika törvényeit használja az adatok feldolgozására.
Hagyományosan a számítógépek az információkat bitekben dolgozzák fel. A bit az információ legkisebb formája, és két értéke lehet, 0 vagy 1; egy kicsit olyan, mint egy villanykapcsoló, amely fel- vagy lekapcsolható.
A kvantum-számítástechnika bitek helyett kvantumbiteket használ. A különbség az, hogy egy kvantumbit lehet 0, 1 vagy 0 és 1 is egyszerre.
Ez azt jelenti, hogy a kvantum-számítástechnikában a villanykapcsoló egyszerre fel- és lekapcsolható is lehet. Ez sokkal nagyobb számítási teljesítményt tesz lehetővé, mivel a számítógép egyszerre tud különböző lehetőségeket kezelni.
L
Láthatatlan web
A láthatatlan web, vagy más szóval a mély web, amely metaforikusan a jéghegy hatalmas, víz alá süllyedt részéhez hasonlít, az internet hatalmas része, amely el van rejtve a szokásos keresőmotorok elől.
Lényegében olyan adatokat tartalmaz, amelyek nyilvánosan nem hozzáférhetők. Ezek a privát információk a bankszámlaadatoktól kezdve a személyes e-mail-címeken és a vállalatok belső rendszerein keresztül mindent magukban foglalhatnak.
Az internet nagy részét magában foglaló mély web láthatatlan marad, hasonlóan a jéghegy víz alatti részéhez. A jéghegy látható csúcsához hasonlóan csak egy apró töredéket hagy az internetezőknek a böngészésre és a keresőmotoroknak az indexelésre.
M
Magánélet
A magánélet a kiberbiztonságban a személyes adatok védelmét jelenti a jogosulatlan hozzáférés, felhasználás vagy nyilvánosságra hozatal ellen.
Ez az egyének magánéletének védelméről és annak ellenőrzéséről szól, hogy ki férhet hozzá az adataikhoz.
Az adatvédelmi intézkedések közé tartozik a titkosítás, a hozzáférés-szabályozás és a biztonságos kommunikációs csatornák biztosítása az adatszivárgás és a jogosulatlan megfigyelés megakadályozása érdekében.
Malware (rosszindulatú program)
A malware olyan rosszindulatú szoftver, amely a létrehozója által meghatározott műveletet hajt végre.
A malware számos rosszindulatú program gyűjtőfogalma.
Célja az, hogy például a felhasználó beleegyezése nélkül károsítsa, megzavarja vagy ellopja az adatokat egy eszközről.
A rosszindulatú szoftverek közé tartoznak a vírusok, a zsarolóprogramok és a kémprogramok. A rosszindulatú szoftverek mindegyik típusa különböző rosszindulatú tevékenységek végrehajtására szolgál, közös céljuk a céleszköz károsítása vagy érzékeny információk ellopása.
Megerősítési torzítás
A megerősítési torzítás olyan, mint egy sötétített szemüveg, amely mindent elszínez, amit látunk.
Ez egy kognitív csapda, ahol az emberek hajlamosak az információkat olyan módon keresni, értelmezni és megjegyezni, amely a meglévő hiedelmeiket vagy elméleteiket erősíti meg.
Az történik, hogy az emberek olyan tényeket választanak, amelyek alátámasztják előre kialakított véleményüket, úgy értelmezik az eseményeket, hogy fenntartsák nézeteiket, és az előítéleteikhez idomuló emlékeket idéznek fel.
Ennek a bennünk rejlő elfogultságnak az elismerése létfontosságú lépés a jobb kritikai gondolkodás és az átfogó, megalapozott döntések meghozatala felé.
Mesterséges intelligencia (MI)
A mesterséges intelligencia a számítógép intelligens működését jelenti.
Ez a számítógép azon képessége, hogy az általában az emberi intelligenciához kapcsolódó készségeket használja. Ezen készségek közé tartozik a tanulás és az érvelés képessége.
A mesterséges intelligenciával rendelkező gépet információval látják el, vagy információt kap a környezetétől, majd ezeket az információkat feldolgozza, és az alapján cselekszik. Ez az oka annak, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a rendszerek számára, hogy autonóm módon hajtsanak végre feladatokat, oldjanak meg problémákat és figyeljék környezetüket.
A mesterséges intelligencia olyan dolgokban használható, mint a chatbotok, böngészők és autonóm autók.
P
Propaganda
A propaganda a stratégiai meggyőzés erős formája; olyan, mint egy félelmetes áramlat, amely egy bizonyos irányba taszít.
Ez egy kiszámított, jól felépített módszer, amelynek célja a célközönség cselekedeteinek, felfogásának és gondolkodásmódjának megváltoztatása, jellemzően politikai vagy ideológiai okok támogatására.
Gondoljunk a propagandára úgy, mint parancsoló, egyoldalú beszélgetésre, amelynek célja a közvélemény formálása. Ereje abban rejlik, hogy szándékosan az érzelmekre hat és kihasználja a kognitív előítéleteket, gyakran metaforákat és félrevezető narratívákat alkalmazva a meggyőzőbb érvek felsorakoztatásához.
A propaganda lényegében manipulatív befolyásolási játék, egy mesterien szőtt mese, amely gyakran elferdíti az igazságot, hogy elérje céljait.
Pszichológiai manipuláció
A pszichológiai manipuláció azt jelenti, hogy az áldozatot a bűnöző számára kedvező cselekvésre próbálják manipulálni.
A bűnöző itt az emberi tulajdonságokat használja ki, például a kíváncsiságot vagy a másokon való segítés vágyát.
Manipulálhatják az embereket például e-mailben, sürgősségre való hivatkozással, fedősztorik használatával, vagy IT-támogatónak kiadva magukat, megpróbálva rávenni az illetőt arra, hogy telepítsen fel egy szoftvert, amivel aztán ők vezérelhetik a számítógépét.
Más szóval, a bűnözők tudják, mivel lehet rávenni valakit arra, hogy áldozatul essen a manipulációjuknak.
R
Ransomware (zsarolóprogram)
A ransomware támadás célja túszhelyzet létrehozása.
A bűnözők zsarolóprogramokat használnak eszközök és fájlok titkosításához vagy zárolásához. Ezek túszként viselkednek. Az ígéretek szerint a túszokat váltságdíj fejében szabadon bocsátják.
Váltságdíjat fizetni azonban soha nem jó ötlet. Ennek az az oka, hogy nincs garancia arra, hogy a bűnöző szabadon engedi a túszokat, sőt, még ha meg is teszi, akkor is felhasználhatja vagy terjesztheti az adatokat. A váltságdíj fizetése a bűnözést is finanszírozza.
Romantikus átverés
A romantikus csalások során a bűnözők ráveszik az áldozataikat arra, hogy beléjük szeressenek.
A romantikus átverés lényege az áldozat érzelmeinek kihasználása és képzelt romantikus kapcsolat kialakítása vele.
A támadási technika jellemzően egy lépésről lépésre zajló folyamat: a bűnöző először felveszi a kapcsolatot az áldozattal, majd bizalmi kapcsolatot épít ki, végül pénzt kér.
A bűnöző kitalált történeteket használ az áldozat manipulálására és a köztük lévő kapcsolat kihasználására.
S
Személyazonosság-lopás
A személyazonosság-lopás során a bűnöző egy másik személynek adja ki magát.
Más szóval, a bűnöző hazudik valódi személyazonosságáról, általában azért, hogy pénzt keressen vagy nagyobb bűncselekményt kövessen el.
Ez úgy történik, hogy az áldozat személyes adatait vagy egyéb azonosító adatait engedély nélkül használja fel. A bűnöző az információt közvetlenül az áldozattól vagy például adatszivárgás útján szerezheti.
A személyazonosság-lopás kockázata nő, ha a személyes adatokat gondatlanul kezelik.
Személyes adatok
Személyes adat minden olyan információ, amely egy azonosítható személyre vonatkozik.
Ez általában neveket, címeket, telefonszámokat, azonosító számokat, biometrikus adatokat és online azonosítókat, például IP-címeket tartalmaz. A személyes adatok az egyén magánéletére vonatkozó érzékeny információkat is tartalmazhatnak.
A személyes adatok titkosságának és biztonságának védelme kulcsfontosságú az egyének jogainak tiszteletben tartása és az adatvédelmi törvények betartása szempontjából.
Szolgáltatásmegtagadásos támadás (DoS)
A szolgáltatásmegtagadásos támadás forgalmi dugó a hálózaton.
Ahogy a forgalmi dugó elzárja a fizikai utakat, a szolgáltatásmegtagadásos támadás során a bűnöző blokkolja a digitális kommunikációs útvonalakat. Ebben az esetben a szolgáltatások lelassulnak vagy teljesen leállnak, vagyis nem használhatók rendeltetésszerűen.
A szolgáltatásmegtagadásos támadás, akárcsak a forgalmi dugó, nem okoz maradandó károkat – a forgalmi dugó megszüntetése után a szolgáltatás visszaáll a normál kerékvágásba.
Szűrőbuborék
Az információs vagy szűrőbuborék az internet és a közösségi média algoritmus által generált nézete.
Az algoritmusok mindenki számára létrehoznak egy nézetet például a közösségi médiában, az online szolgáltatásokban és a keresőmotorokban. Ez a nézet az online viselkedésen alapul.
Több tartalmat kínálnak számunkra az általunk nézett tartalmak alapján.
Az információs buborék célja, hogy a lehető leghosszabb ideig a szolgáltatásban maradjunk. A szolgáltatások a használatukkal töltött idő alapján termelnek pénzt.
Sötét web
A sötét web olyan, mint egy online „rejtett szoba”, amely láthatatlan a hagyományos böngészők és keresőmotorok számára.
Csak bizonyos böngészők, például a Tor (a leggyakrabban használt böngésző) tudják kinyitni az internet ezen rejtett részét.
Míg a sötét web a tiltott tevékenységek kapcsán hírhedt, nem csupán a jogellenes cselekmények központja. Jogi tevékenységeknek is otthont ad, és biztonságos csatornaként szolgál a magánkommunikációhoz, segíti a fokozott online adatvédelmet, valamint eszközként szolgál a nemzeti cenzúra megkerülésére. Noha használatát gyakran vizsgálják, a sötét webhez való hozzáférés sok országban teljesen legális.
A sötét web az internet láthatatlan webként ismert részhalmaza, amely tovább erősíti „rejtett” jellegét.
T
Titkosítás
A titkosítás az olvasható információ titkosított nyelvre fordításának folyamata.
Más szóval, felhasználható információk, például szövegek vagy képek olyan információvá alakítására, amely a kívülállók számára olvashatatlan. Az információ címzettje meg tudja érteni az olvashatatlan információt, mert rendelkezik a visszafejtési kulccsal az információ érthetővé tételéhez.
A titkosítás akkor is olvashatatlanná teszi az információt, ha egy kívülálló hozzáférhet. Ez biztonságot nyújt, például amikor megadjuk a személyes adatainkat a szolgáltatásokban, vagy amikor a szolgáltatások a rendszereikben tárolják az adatainkat.
Tor
A Tor böngésző elsődleges célja, hogy javítsa az online adatvédelmet, és elfedje személyazonosságunkat, amikor az interneten böngészünk.
Ezt a feladatot úgy valósítja meg, hogy zseniálisan irányítja az online forgalmat a globális szerverek labirintusán keresztül, miközben titkosítási rétegeket ad hozzá. Az adatoknak ez a világ körüli ugráltatása meglehetősen nehézkessé teszi a digitális lábnyom nyomon követését a szerteágazó útvonal miatt.
A „The Onion Router” név erre a réteges útválasztási megközelítésre utal, amely a hagyma rétegeinek lehámozásához hasonlítható.
Troll
A trollok a digitális világ bajkeverői.
A troll az, aki szándékosan bajt kever és viszályt szít a beszélgetésekben. Ezt gyakran sértő vagy ellentmondásos tartalom közzétételével, becsmérlő megjegyzésekkel vagy viták indításával teszi.
Sokszor észrevétlenül, a szándékaik álcázásával és az emberek félrevezetésével próbál így tenni.
Többtényezős hitelesítés
A többtényezős hitelesítés azt jelenti, hogy a személyazonosságunkat legalább két módszerrel ellenőrzik.
Személyazonosságunkat először felhasználónévvel és jelszóval, majd más módszerrel, például SMS-kóddal vagy ujjlenyomattal igazolhatjuk.
Ezt már használjuk például bankkártyás fizetéskor is: a fizikai bankkártya mellé PIN-kód is szükséges.
A többtényezős hitelesítés megnehezíti a bűnözők dolgát, mivel többféle ellenőrzésen is át kell menniük.
Tűzfal
A tűzfal az eszköz kapuőre.
Ez egy program vagy eszköz, amely előre meghatározott szabályok alapján engedélyez vagy blokkol minden forgalmat az eszköz és az internet között.
A tűzfal azt is megakadályozza, hogy a rosszindulatú forgalom bejusson az eszközbe vagy kijusson onnan. Megakadályozhatja például a rosszindulatú forgalom, például vírusok vagy egyéb fenyegetések bejutását az eszközre, vagy az eszközadatok internetre küldését.
Ily módon a tűzfal segít biztonságban tartani az eszközt és a fájlokat.
V
Visszhangkamra
A visszhangkamra olyan, mint egy hangszóró, amely felerősíti az ember saját véleményét.
Egy visszhangkamrában a hasonló gondolkodású emberek lépnek kapcsolatba egymással, tovább erősítve hasonló gondolkodásmódjukat.
Ez egy olyan tér, ahol a nézeteltérések és az ellentétes nézetek gyakran marginalizálódnak. A különböző vélemények ezért ki vannak zárva ebből a kamrából, ami megnehezítheti a különböző nézőpontokkal és új ötletekkel való találkozást.
Ez a saját nézetek megerősödéséhez is vezethet, még akkor is, ha azok ellentétben állnak a tényszerű információkkal.
Választási beavatkozás
A választási beavatkozás a demokrácia manipulálásának egyik formája.
A választások jelentik a demokrácia alapját, ahol a választók döntik el, hogy ki képviselje őket. A választási beavatkozás célja a választók döntéseinek befolyásolása vagy a választási folyamat torzítása.
Más szóval, célja a választás kimenetelének befolyásolása.
A választási beavatkozásra példa a hamis vagy félrevezető információk terjesztése, a közvélemény-kutatások manipulálása vagy a választópolgárok jogfosztása.
W
Wi-Fi
A Wi-Fi az internet elérésének vezeték nélküli módja.
A Wi-Fi rádióhullámokat használ az adatok vezeték nélküli átvitelére az eszközökről az internetre, illetve az internetről az eszközökre.
Más szóval, a Wi-Fi egy olyan technológia, amely lehetővé teszi az információk hálózati kábelek nélküli továbbítását.
Álhírek
Az álhírek olyanok, mint a báránybőrbe bújt farkas – hamis történetek, amelyek valódi hírnek adják ki magukat.
A félrevezetésre tervezett álhírek olyan információk, amelyeket részben vagy egészben megtévesztési szándékkal hoztak létre, mégis megbízható hírként tálalják őket.
Az álhírek terjesztésének célja gyakran a közvélemény megváltoztatása és az egyének gondolatainak és cselekedeteinek manipulálása. Az ilyen csalások ellen úgy vehetjük fel a harcot, ha kifinomult kritikai látásmóddal rendelkezünk, hatékony tényellenőrzést végzünk, és képesek vagyunk a megbízható médiaforrások megkülönböztetésére.
A közösségi média gyors megosztási funkcióinak köszönhetően az álhírek pillanatok alatt hatalmas közönséget érhetnek el, aláásva a megbízható hírcsatornákba vetett hitet.
Ártó információ
Az ártó információ káros információ.
Másképpen mondva olyan információkról van szó, amelyek igazak, de amelyeket kiragadtak a kontextusból és rosszindulatúan használtak fel.
Ilyen információk lehetnek például az interneten kiszivárgott személyes adatok. Az ilyen információk terjesztésével kárt okoznak a személyes adatok tulajdonosának.
Összeesküvés-elmélet
Az összeesküvés-elmélet sokban hasonlít egy jól kidolgozott illúzióhoz, amelyben a színfalak mögött mozgatják a szálakat.
Ez alapvetően egy feltételezés vagy értelmezés, amely azt állítja, hogy az események vagy helyzetek rejtett entitások vagy erők titkos manipulációinak eredményei.
Ezek az elméletek gyakran szkepticizmusból, a mérvadó narratívák elutasításából és abból a meggyőződésből fakadnak, hogy a döntő igazságokat szándékosan eltitkolják a nyilvánosság elől.
Az ártalmatlan pletykáktól a potenciálisan káros gondolatokig, amelyek valódi felfordulást okozhatnak a társadalomban vagy a politikában, az összeesküvés-elméletek hatásukat és súlyosságukat tekintve nagyon eltérőek lehetnek.